Mikor azt hiszi az ember, hogy végleg kifogyott a blogra írandó témákból, akkor jön csak az igazi!

Mostmár tudom milyen érzés lehet arra ébredni, hogy ég a ház: tűzropogás és az egész szoba narancssárga. Ugyan a ház nem égett, de a lángok az ablakomig értek, ami nem egy kis tábortűz, tekintve hogy a másodikon lakok. Hajnali kettőkor felgyújtották az ablak alatt parkoló kocsit, és a gumik robbanására keltem. A pánikban még fényképezni is elfelejtettem, bár úgyse tudtam volna, mivel kifogyott az elem. Mindig a legjobbkor... No és akkor itt az oltásról készült kép, hála Juannak:

A tűzoltók viszonylag gyorsan lereagálták, mire leértünk a földszintre már el is kezdték oltani.

Vajon van valami köze az egésznek ahhoz, hogy a múltkor bedobták kővel a konyhaablakot? Kitudja. Az angol srác csak annyit mondott, hogy náluk ez mindennapos, és ment vissza aludni. Az biztos, hogy nem szívesen lettem volna Párizsban, amikor a bevándorlók autókat gyújtogattak. Nekem még szoknom kell a robbantgatást...

Na tessék, hajnali háromkor blogot írok, mikor holnap kelhetek korán mert megyünk valahova kirándulni.