Az arabokkal mindig csak a gond van...
Mohamed 1: az az idóta, akivel a projektemet kell csinálnom. Mikor választani kellett csapatot, ő volt az egyetlen szabad ember. Hát egy hét alatt kiderült hogy miért. Semmihez nem ért, de befogni nem bírja a száját. Mikor elkezdünk csinálni valamit, ő berak valami kecskebaszó zenét youtubeon és elkezd hangosan énekelni és táncolni. Egyszer még az asztalra is felállt. Na így koncentráljon mellette az ember...
Mohamed 2: vele szerencsére nem kell semmit csinálni, de ő a koliban lakik, így mindennap látom. Valamiért késztetést érez hogy ha meglát akkor kimondja a neved, és beszélgetést kezdeményezzen. Egyszer még belém is karolt, hogy ne tudjak elmenekülni a mondókája elől. Meg elvette a koktélomat hogy fotózkodjon vele, pedig nem is ihat alkoholt a vallása miatt. Meg is mondtam neki, hogy utálom. De a viszony még feszültebb mióta véletlenül rajtakaptam, hogy a portugál csajjal bezárkóztak a szobájába. És mivel megzavartam őket, a csaj el tudott menekülni és ezért engem hibáztat.
Mohamed 3: szerencsére ilyen nincs, de ez a kettő is túl sok. Ja és a nevük nem vicc, tényleg így hívják mindkettőt.
Na de most itt Mohamed 2ről lesz szó. Ugye említettem, hogy mindig köszönnie kell ha meglát. Na a németnek Hej Hitlerrel köszönt, amin az kiakadt és kiosztotta. Aztán a tegnapelőtti rackletten nagyon vicces akart lenni, és bemutatta a német tánc általa elképzelt verzióját: SS menetelés feltartott kézzel Hej Hitlert kiabálva. Nagy balhé nem lett, csak a német srác megkérte, hogy ne szóljon hozzá többet. Ezért Mohamed beköpte a koli főnökénél, hogy az ide jár kimosni a ruháit. A főnök meg ment Eustache-t kérdőre vonni az ügyben, aki az egyetlen francia a koliban, és általában ő intézkedik mindenért. Na ő már nem bánt ilyen finoman vele, nagy veszekedés, ordibálás, végül ő is megkérte hogy ne szóljon hozzá többet és hagyja békén. Na vajon az arab mentalitás megengedi ezt? Persze hogy nem, ment utána a szobájába, folyamatosan ordibálva. Na itt volt az első verekedés, amiről persze hogy lemaradtam, de állítólag az arab maradt alul.
A másik irritáló dolog, hogy valamiért mindig hozzáérnek az emberhez. Állandóan belemásznak az ember intim szférájába. És ezt rajtuk kívül senki nem viseli jól. Na hát ma bocsánatkérése jeléül Mohamed 2 átkarolta Eustache-t, aki ugyancsak nem tűrte ezt jól. Itt jött a durvábbik verekedés: majdnem tört az ablak, és repült Franklin laptopja. Ez ebédszünetben volt, és persze ezt is sikerült átaludnom... Hiába, minden szabad percet muszáj relaxációval tölteni.
Mielőtt a sztorit hallottam volna, M2 odajött hozzám a suliban, hogy miért azt már nem vártam meg. Épp örültem hogy Mohamed 1 épp nem énekel és csak 10 percig értelmetlenkedett az osztálydiagramon. A lényeg hogy jól elküldtem a picsába, hogy hagyjon békén, most dolgozunk M1gyel. Így utólag valszeg csak biztosítani akarta, hogy legyen valaki aki melléáll a koliban. Hát nem jött be. Most már csak azt várjuk, hogy Mohamed mikor követ el öngyilkos menyérletet, vagy gyújtja ránk a kastélyt.
